A Mosoni Polgári Kör megalakulásakor 1994-ben, a kör felkérésére tervezte Pintér Éva mosoni festőművész. A címer külső megjelenítése, a sisaktakaró, díszes hagyományos motívum, melyhez hasonló felfedezhető a jóval korábbi és történelmi Korona Szálló címerén is. A belső oválisban az egyesület neve szerepel és az alapítás évszáma. Középpontjában a híres mosoni Korona Szálló udvarának egy látószögéből a Mosoni Nepomuki Szent János Római Katolikus Plébániatemplom tornya magasodik. Alatta a Korona Szálló homlokzati fala az udvar felől. Az előtérbe helyezve lóetető keresztezi a képet, mely a Korona funkciójára, -ezáltal Moson múltjára is- mint korabeli fogadóra utal, ahová lovaskocsival érkeztek a kereskedők, a megfáradt utazók. A nyitott szín alatt helyezték el és etették állataikat. A Mosoni Polgári Kör levélpapírja fejlécén, valamint egyesületi pólóján használja napjainkig.

A címertakaró szabdalt oldalú, sarkain visszatekeredő pergamenlap, amely régi címereslevelet imitál. A címerpajzs ovális. A címerkép Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Négyzetes, perspektivikusan szerkesztett talapzaton áll a szent szőrcsuhás alakja. Szakálltalan, hosszú hajú fiatalember, aki előre nyújtott jobbjában a Jordánban végzett kereszteléseknél használt tálkát tart. Baljában hosszú, keresztben végződő zászlórúd: a vízszintes száron fecskefarkú zászló. Moson címerét eredetileg a feltámadt Krisztus alakja ékesítette, mint azt az 1555-ös évszámot viselő pecsét korabeli lenyomata, illetve az 1705-ös pecsétnyomó is bizonyítja. A címeralak a XIX. század második felében illetve a XX. század elején értelmeződött át Keresztelő Szent János figurájává. A Buszek Jenő gimnáziumi tanár által rajzolt címer, amely a Mosonvármegye Kiadó számára készült, és amely a Mosonvármegye Emlékkönyvében (1928) jelent meg, már ezt az új változatot képviseli.